Miért nehéz a barnamezős adatgyűjtés?
A legtöbb üzem számára ma már egyértelmű, hogy a termelés fejlesztéséhez adatokra van szükség. A gyakorlatban azonban ez nem mindig egyszerű. A gyártósorokon gyakran különböző gyártóktól származó gépek működnek egymás mellett, eltérő vezérléssel és kommunikációval.
Ilyen környezetben több tipikus probléma is felmerülhet. Előfordul, hogy nem lehet hozzáférni a gép vezérléséhez, hiányoznak a szükséges szenzorok, vagy egyszerűen nincs kiépített ipari hálózat. Sokszor az sem látszik pontosan, mikor működik egy gép, mikor áll le, vagy mennyi ideig termel ténylegesen, pedig már ezek az alapinformációk is sokat segítenének a termelés optimalizálásában.
Miből lesz adat egy meglévő gyártósoron?
Jó hír, hogy anélkül is lehet adatot kinyerni, hogy mindent újra kellene építeni. Sok esetben a legegyszerűbb jelekből is hasznos információ nyerhető ki. Hogy kiemeljünk egy példát, a legtöbb gépen található fizikai toronylámpa, amely a gép állapotát jelzi: zöld, ha működik, piros, ha hiba van, sárga, ha figyelmeztetés jelenik meg.
Ha ezek a jelek bekerülnek egy adatgyűjtő rendszerbe, máris láthatóvá válik például, hogy melyik gép dolgozik a legtöbbet, melyik áll gyakran, vagy hol vannak a termelés szűk keresztmetszetei.
Miről szól a videó?
„Az automatizálás jövője” podcastsorozatunk 7. része a barnamezős adatgyűjtés lehetőségeit mutatja be.
A videóban Zoli és Bence arról beszélgetnek, hogy:
- milyen tipikus kihívások merülnek fel régi gépek digitalizálásánál,
- hogyan lehet adatot gyűjteni akkor is, ha nem férünk hozzá a vezérléshez,
- milyen szerepe lehet a Snap Signal koncepciónak az adatgyűjtésben,
- hogyan válhatnak a legegyszerűbb jelekből is hasznos termelési adatok,
- és mik az első lépések a gyártási digitalizáció megkezdéséhez.
Ha gyártásvezetőként, IT- vagy digitalizációs szakemberként szeretnél tisztábban látni a folyamataidban, nézd meg „Az automatizálás jövője” videósorozat aktuális epizódját!
Select Country
Turck worldwide